Sokszor idéztem már, nem egyszer komplett cikkeket írtam a blogomra a http://www.ju29ro.com című, erősen Elkann-, Secco-, Blanc-szkeptikus, illetve Agnelli-barát oldalról. A tegnapi katasztrófa (személyes megjegyzés: ez volt az általam látott és tudott leggyalázatosabb összecsapás a Juventus 112 éves történelméből) okán átfutottam az említettem honlap mai termését. A szerkesztőknek igazuk volt - amit eddig is sejtettem, azt már biztosan tudom.
Ilyen hitvány és tehetségtelen banda nem állt még a Juventus élén. Hosszú hónapok óta mantrázták a Juventusért aggódók, hogy baj lesz, sőt, már baj van. A reakciók többnyire ezek voltak: "Menjetek, szurkoljatok az Internek!". Aztán: "Folyamatosan nosztalgiázó revizionisták vagyok." Ők voltak azok, akik szerint a Fiorentina rásózta a Juventusra Felipe Melót. Ezzel a mondattal annak idején még én sem tudtam mit kezdeni, ma már teljesen egyetértek a leírójával. Hiszen a tények ennek a mondatnak az igazságát támasztják alá. Be kell vallanom, hogy manapság egyre kevesebb focimeccset nézek (tegnap 2-1-nél kapcsoltam el, félórával a lefújás után tudtam meg a végeredményt), a felkészültségem meg sem közelíti a 90-es évekbeli, vagy a 2000-es évek elején jellemző tudásomat (pedig a 90-es évek jelentős részében internet sem volt). Azt sem tudtam idén nyárig, hogy létezik Felipe Melo. Nem tudtam. Talán hallottam már a nevét, de ha megmutatják nekem a fényképét, akkor nem ismerem fel. Caseres esetében szintén ez volt. Bevallom. Azt sem tudtam, hogy a világon van. De vele ne foglalkozzunk, térjünk vissza Melóra: soha nem éltem meg olyan átigazolási időszakot, hogy egy általam nem ismert labdarúgót szerzett meg a Juventus ilyen súlyos összegért. Ez nem azt jelenti, hogy én vagyok a szűrő, engem kell megkérdezni, de nekem már az is furcsa volt, hogy ez a Felipe Melo nevű középpályás - akiről nem volt információm, aki nem égett bele az agyamba - hirtelen a Juventushoz került. Már tudom, hogy miért nem emlékeztem: mert nem érdemelte meg azt, hogy emlékezzem rá. Biztos vagyok benne, hogy másoknak sem mondott sokat ez a név, egy, az Index fórumára belinkelt youtube-videó volt az egyetlen támpont. Összevágtak róla egy 4 perces filmecskét. Felipe Melo a mai Juventus jelképe. A milliárdokat kereső, milliárdokba kerülő, de teljességgel haszontalan labdarúgó tökéletesen jelzi a klub állapotát.
A vezetőség tagjai mintha folyamatosan drogok hatása alatt állnának. Vagy csak egyszerűen hülyék. Szavakban és képzeletben trófeákat nyernek, hetente tudósítanak minket a Delle Alpi romjain épülő új bevásárlóközpontról (amelyben elhelyeznek egy stadiont is), mert az a Juventus jövője. Mindenkivel azt akarják elhitetni, hogy a dolgok rendben mennek. Mint a munkásmozgalmak korának TV-híradói. Miközben mára világossá vált, hogy a Calciopoli-ügy eljárásában rejlő érdekességek a jelenlegi vezetők ingerküszöbét nem érik el, ők arra érdemben nem reagálnak. John Elkann számára fél perc kell, hogy a bajnoki címek esetleges visszaigényléséről szóló kérdésre reagáljon.
Túl a Juventus tegnapi kiesésén, azt látni kell, hogy az olasz foci (klubszinten) mélyponton van. Biztos vagyok abban, hogy nem Moggiék tették tönkre, hanem a kirobbantott Calciopoli-ügy. Rend, megtisztult labdarúgás? Egyre nagyobb a zűrzavar, egyre több a balhé, egyre kevésbé ellenállóak az olasz klubok az európai színtéren. A bíráskodás egyre gyengébb, Collináék azt sem tudják, hogy hova kapjanak. Mindezeket nem azért írom, mert a Juventust tegnap megalázták, és nem is azért, mert az elmúlt években nem nyert bajnoki címet. Hiszen nem nyert 86 és 95 között sem. Nem nyert 1998 és 2002 között sem. Az előbbi, scudettómentes időszaknak valószínűleg az lehetett az oka, hogy a fénykorát élő Napoli környékén épp egy bizonyos Moggi nevű emberke sertepertélt, az utóbb említett négy évben pedig ugyanez a Moggi valószínűleg aludt.
Befejezésül ismét a juventinovero.com oldalról idézek: "Nem volt nehéz észrevenni, hogy mi lesz ennek a folyamatnak a vége, csakhogy a Juventus szurkolói természetüknél fogva elbizakodottak, nekünk pedig nem volt semmilyen egyéb eszközünk, hogy felnyissuk a szemeiket. Mi megmondtuk. Megjósoltuk. Kikiáltottuk a világba. A falakra írtuk, tízszer aláhúztuk: a Juventus nincs többé. Meghalt. Megszűnt létezni."
