Amióta a Palermo 2004-ben - hosszú évtizedek után - feljutott a Serie A-ba, elég sokszor megnehezítette a Juventus dolgát. Emlékezetes meccseket lehetne felsorolni 2004 óta, szerintem viszont sokkal érdekesebb, hogy mi történt 50 évvel ezelőtt a Juventus-Palermo mérkőzésen.
Az 1959-1960-as szezon utolsó, őszi fordulójában találkozott egymással a két csapat. A Juventus a bajnoki címért hajtott, a játéknap előtt négypontos előnye volt az Interrel és a Milánnal szemben. A Palermo a 16., tehát kieső helyen várta az összecsapást. Mindenki sima hazai győzelemre számított, ehhez képest nem lett az. De hát ez Olaszország, a kicsik felszívják magukat a nagyok ellen, nincs előre lefutott meccs stb. A Juventus a Matrel - Garzena, Sarti - Emoli, Cervato, Colombo - Nicolé, Boniperti, Charles, Sivori, Stacchini, a Palermo az Anzolin - De Bellis, Sereni - Valadé, Grevi, Benedetti - Vernazza, Carpanesi, Sandri, Malavasi, Bernini összeállításban lépett pályára, a játékvezető a trieszti Samani volt.
Első félidő
A félidő fele után úgy tűnt, hogy a Juventusnak ez csak egy könnyed, vasárnapi falatozás lesz, miután már a harmadik percben megszerezte a vezetést. Egy szögletet követően Anzolin ügyetlenül öklözte ki a labdát (ez volt egyébként az egyetlen hibája a 90 perc alatt), a lecsorgót pedig Boniperti közelről a kapuba lőtte (1-0). A 25. percben hidegzuhanyként jött a palermói egyenlítés: Vernazza hosszú indításával Sartit találta meg, ő Garzenától szorongatva kapura akart lőni, de rosszul találta el a labdát, amely pont így került Carpanesi elé, aki - az érhetetlen módon kapuban ragadt Matrel mellett ellőve -kiegyenlítette az állást (1-1).
Szép gól lehetett (csak a leírásokból tudjuk, lehet, hogy hazudott az újságíró), mindenesetre összezavarta a Juventust, akiket az is sújtott, hogy Charlest az egyik, meg nem nevezett vendégvédő kirúgta a pályáról, így perceken keresztül ápolni kellett a támadót. Amikor visszatért, a biztonság kedvéért újból alárúgtak, ezúttal már a 16-oson belül. A tudósítások szerint kétséges volt a büntető, amelyet Cervato végzett el, azonban Anzolin nagyot védve szögletre hárított. A 36. percben újra Anzolin parádézott, amikor a levegőben úszva kivédte Charles fejesét. A 40. percben ismét megszerezte a vezetést a Juve: Colombo szabadon vezethette fel a labdát, miután Carpanesi megfeledkezett róla. A 16-os közeléből lőtt, a lövés megpattant, Anzolin tehetetlen volt. A meccset követően a palermóiak azt mondták, hogy egy Juve-játékoson változtatott irányt a labda, méghozzá Sivorin, ráadásul a kezén. De hát ez nyilvánvalóan csak magyarázkodás volt a részükről, hogy alibit találjanak a vereségükre. A sors végül kiejtette őket a Serie A-ból.
Második félidő
A Comunaléba kilátogató szurkolók a folytatásban azt láthatták, amint a listavezető csapatuk csak szenved a Palermo ellen, sőt, olyan rosszul játszottak a hazaiak, hogy egybehangzó vélemény szerint az idény legpocsékabb teljesítményét mutatták be. Még így is volt helyzetük a kontrákra berendezkedett vendégek ellen, sőt, egy, Bonipertivel szemben elkövetett szabálytalanság után járt volna nekik a 11-es, de Samani másképp látta az esetet. A végén még Bernini lövése után kellett Matrelnek védenie, majd a 90. percben Nicolé telibe találta a lécet.
Ez történt 50 évvel ezelőtt, így kívántam felvezetni a csütörtöki Juventus-Palermót. Köszönöm a figyelmet!