1994. október 2., Serie A, 5. forduló:
JUVENTUS – INTERNAZIONALE 0-0
Torinó, 50 ezer néző (16705 fizető néző, 35606 bérletes). Vezette: Boggi (Salerno) 6.5.
Juventus: Peruzzi 6 – Ferrara 6, Alessandro Orlando 0 (30’ Torricelli 6.5) – Fusi 6, Kohler 6.5, Tacchinardi 5.5 – Di Livio 6, A. Conte 6.6 - Vialli 4.5, R. Baggio 5.5 (66’ Del Piero 0), Ravanelli 6. Edző: Lippi. Kispad: Rampulla, Porrini, Sousa.
Inter: Pagliuca 6.5 – Bergomi 6.5, M. Conte 6.5– Berti 5.5 (91' Paganin 0), Festa 6.5, Bia 6 – Seno 6, Jonk 5.5, Fontolan 6 – Bergkamp 5, Sosa 5.5 (81’ Delvecchio 0). Edző: Bianchi. Kispad: Mondini, Angelo Orlando, Barollo.
Sárga lap: Tacchinardi és A. Conte, illetve Seno, Berti és M. Conte.
Szögletarány: 9-5.
Kapuralövés: 5 (egy kapufa)–4.
Kaput elkerülő lövés: 6-5.
Elkövetett szabálytalanságok: 21-23.
Lesek aránya: 0-2.
Doppingvizsgálat: Ferrara és A. Conte, illetve Jonk és Angelo Orlando.
30 év után ismét gólnélküli döntetlent játszott egymással Torinóban a Juventus és az Inter. A lehangoló színvonalú mérkőzésről semmi jót nem lehet írni, a közönség füttyszóval búcsúztatta el a csapatokat a lefújás után. Micsoda szégyen! Pedig úgy tűnt, hogy izgalmas lehet a meccs, tekintve, hogy az első percekben Ravanelli kapufát lőtt, de a Juventus ezzel nagyrészt le is tudta a maga részéről az összecsapást. Az Inter a 3. percben büntetőt reklamált, Sosa érezte úgy, hogy Tacchinardi szabálytalankodott vele szemben a 16-oson belül. A következő fontosabb eseményt sem egy helyzet, hanem a juvés Orlando sérülése jelentette: ártalmatlan szituációban, a félpályánál leütközte őt Bergkamp, a találkozást Orlando válla bánta, a balhátvédet le is kellett cserélni. Tulajdonképpen sok említésre méltó esemény már nem nagyon történt a meccsen…A drukkerek többet vártak a hazaiaktól, akik a héten (kedden) Ravanelli öt góljával kivégezték a CSKA Szófiát (5-1). Az Inter azért más tészta, de ez kevés mentség a tompaságra. Gianni Angelli az anyagi oldalról közelítette meg a mérkőzést amikor a véleményét kérdezték és amikor azt mondta, hogy ezektől a nagyon sokba kerülő és nagyon sokat kereső futballistáktól többet várna az ember. Roberto Baggio játéka kulcs lehetett volna, de az irányító ekkor is sérülésből lábadozott, emiatt nem volt százszázalékos állapotban, ezért le is mondta a válogatottságot egy rövid időre:
„Megkértem Sacchit, hogy most ne hívjon be, hogy minél gyorsabban felépülhessek. A meccs? Ha gyorsan gól született volna, akkor közönségszórakoztató találkozó válhatott volna belőle, így azonban nem lett az. Nem vagyok elégedetlen a teljesítményemmel. Lippivel megegyeztem, hogy le fog cserélni és ez így is történt. Sokat hagytam ki. Nehéz mérkőzés volt mindkét csapat számára, úgy hiszem, hogy sem az Inter, sem mi nem mutattuk meg igazán, hogy mit tudunk.” Ravanelli, aki a meccs legnagyobb helyzetét hagyta ki, így nyilatkozott:
„Jogos a döntetlen. Győzhettünk volna, de ők is győzhettek volna. A pontosztozkodás korrekt eredmény.” Vialli az önkritika hangján szólalt meg, volt is rá oka, a La Gazzetta dello Sporttól csak 4 és feles osztályzatot érdemelt ki:
„Kevés megjátszható labdát kaptam, azt a keveset is rosszul játszottam meg.” A sérülést szenvedett Alessandro Orlando nagyon keserű volt:
„Hat évvel ezelőtt már szenvedtem egy hasonló vállsérülést, akkor a bal vállamat meg is kellett operálni. Most a jobb sérült meg, azt mondták az orvosok, hogy három hetet ki kell hagynom…” Marcello Lippi elismerte, hogy sok problémájuk volt az ellenféllel:
„Kevésbé brillíroztunk, mint az elmúlt meccseken, de hát az Inter volt a riválisunk, így ez érthető. Jól kezdtünk, Ravanelli azonnal gólt szerezhetett volna, utána viszont rengeteg labdát elszórtunk a középpályán, amelyből az Inter sok veszélyes kontrát indított. Baggio? Ahhoz képest jó volt, hogy most tért csak vissza. A kondíciója olyan, amilyen, ezt eddig is tudtuk, ráadásul Mirko Conte piócaként tapadt rá, kevés helyet hagyott neki. A második félidőben a szélen már mutatott szép dolgokat, de aztán kapott egy rúgást a vádlijára és cserét kért. Ettől függetlenül is lecseréltem volna 10 percen belül. Hogy Baggio és Vialli még nem szerzett gólt, ha egyszerre voltak a pályán? Ez csak akkor lehet tendencia, ha 4-5 meccsen keresztül jellemző, de Roby még csak most tért vissza. A bajnokság még hosszú, lehet javítani. Jó játékosaink vannak, de néhányan közülük nem szoktak hozzá, hogy 6-7 mérkőzést kell lejátszaniuk 3 hét alatt. Szükség van a rotációra. Annak nagyon örülök, hogy az akarás megvolt a csapatomban, a szurkolóink ezt minimum elvárják tőlünk.”
Ottavio Bianchi, a vendégek edzője egy pokoli hét után küldte pályára Torinóban az Intert: címvédőnként kiestek az UEFA-kupából, miután a milánói 1-0-ás siker után Birminghamben szintén 1-0-ra kikaptak az Aston Villától, majd tizenegyesekkel elbuktak: „Meglepett, hogy fizikálisan és mentálisan is mennyire erősek voltunk ma, ahhoz képest, hogy min mentünk keresztül. Az Inter jól játszott. Engedjék meg, hogy külön is megdícsérjem Bergkampot. Végigjátszott kilencven percet, nagyon nehéz körülmények között. Ennek a fiúnak csak arra van szüksége, hogy kibontakozhasson. De soha nem kapta meg erre a lehetőséget.” Bergkamp így nyilatkozott: „Kohler nagyon intelligensen fogott engem. Ravasz védőként nem engedett érvényesülni. Többször is a játékvezetőhöz fordultam, de ő sosem látott semmit.” Ruben Sosa elsősorban Boggiban kereste a hibát, de nem csak benne: „Nem tudtunk győzni, mert kétes helyzetekben rendre ellenünk ítélt a bíró. Meg aztán az angliai meccs sokat kivett belőlünk.”