Amíg a csapat nagyobbik, felkészülést korábban megkezdő része Franciaországban, a Nancy ellen játszott barátságos mérkőzést, addig a munkába később bekapcsolódók Pinzolóban maradtak edzeni. Nem volt eseménytelen a délutánjuk.
Először is vissza kell mennünk szombat estéig: a szurkolók egy csoportja zárt megbeszélést folytatott a Juventus szállodájában Fabio Cannavaróval. Ha volt ennek valami foganatja, azt úgyis megtudjuk. Ha tisztáztak egymás között bizonyos kérdéseket, akkor annak jele lesz: pl. abbamaradnak a Cannavaro elleni tiltakozások. Az megint más kérdés, hogy miért a szurkolók egy maroknyi része dönti el, hogy Cannavaro tisztázhatja-e magát, és ha igen, akkor ehhez mit kell tennie. A helyzet nyilván tarthatatlan. Persze nem kellett volna előidézni ezt a szituációt. Mondjuk úgy, hogy nem igazol le a klub - tisztelet Ferrarának, de jobb belépővel is kezdhette volna torinói edzői pályafutását - egy Fabio Cannavarót. A beszélgetés egyébként szombat késő estig elhúzódott, olyan 23 óra magasságában fejeződött be.
És akkor eljött a vasárnap délután... A pinzolói edzőpálya kerítésén - miközben a játékosok dolgoztak - átbukott egy szurkoló, majd megindult a focisták felé. Köszönteni akarta őket. A biztonságiak azonnal kivezették. Nem adta fel - újra bemászott. Ekkor lépett közbe Gianmaria Vada, a torinói Stadio Olimpico juvés meccseinek biztonsági főnöke: azt kérte a játékosoktól, hogy menjenek az ultrákhoz, oldják egy kicsit a feszültséget. Marchisio és Diego azonnal elfogadta az invitálást, a csapat egyik ikonja, Giorgio Chiellini viszont határozottan elutasította: nem ment ki hozzájuk. A pályára bemászó fiatalember ezután Vada vezetésével bemehetett a Juventus szállodájába, ahonnan aláírt mezekkel és sapkákkal jött ki. A társai eközben a hotel előtt várták. Fél nyolc volt, mire a tömeg feloszlott. Vada ezt nyilatkozta az esetről: "Egy üdülőkörzetben vagyunk, többszáz család van itt, nem léphetünk fel keményen." Vadának szerintem igaza van, mások szerint meg nem.
Az "Il Giornale" újságírója, Domenico Latagliata az esetről írt cikkében arról panaszkodik, hogy a szurkolóknak mindent szabad, mindezt természetesen megspékeli az "ijedt családok, rémült tekintetek" szokásossá vált, ezerszer megrágott és elcsépelt jelzőivel. Persze felemlegeti azt is, hogy Cannavaro ellen az elmúlt napokban tüntettek az ultrák, de az ok-okozati összefüggés valahogy nem nagyon zavarja őt. Szörnyűség: egy drukker meg akarja ölelni a játékosokat, kivezetik, újra próbálkozik, erre a biztonságiak úgy döntenek, hogy hát legyen, kapjon néhány autogrammot. Mert a klub engedékeny. Iszonyat. Innen már tényleg nincs visszaút.
Szerencsére vannak újságírók, akik nem követik a média fősodrát - sőt, olyan eretnekségeket írnak le, hogy a súlyos milliókat kereső focisták az edzés végén igazán megtisztelhetnék azzal a drukkereket, hogy odamennek hozzájuk, beszélnek velük egy kicsit, adnak egy nyamvadt autogrammot. Mert hát tulajdonképpen ezek a játékosok a szurkolókból élnek. Nem túl bonyolult közgazdaságilag levezetni, hogy miképp működik ez. Érzelmileg sem nehéz.
Chiellini ellen valószínűleg nem lesz tüntetés. Pedig egy-két jó szót megérdemelne, persze elismerve mindazt, amit a klubért tett. Lehet, hogy csak egyszerűen rossz napja volt. De buktak már ennél magasabbról is, ráadásul Chiellininél jóval nagyobb ikonok.
