Az Öreg Hölgy

Taktikáról egy szót sem. Itt csak értelmes dolgokról beszélünk.

Friss topikok

  • madbalee: Köszönjük Dino és követünk ott os! (1 Milan szurker) (2010.11.21. 10:33) Záróra
  • Claudio Marchisio: sajnos továbbra is szópóág van a palermo ellen, meg úgy egyáltalán... és mindjárt derby, ajaj (2010.09.24. 10:22) 1960.01.31.: Juventus-Palermo 2-1
  • dino vercotti: További türelmet kérek az érdeklődőktől, még mindig csúszásban van a dolog. (2010.09.19. 11:45) Emlékezni kell
  • Esti Kornél, a Denevér szálló lakosa: Jó visszatekinteni egy-egy jelentősebb játékosra és minél távolabb van időben, annál érdekesebb. S... (2010.08.10. 10:01) Elfeledett játékosok: Umberto Caligaris
  • Esti Kornél, a Denevér szálló lakosa: Nagyon örülök hogy folytattad, élvezet volt olvasni! (2010.08.10. 10:00) Gianluca Pessotto: "A legfontosabb mérkőzés" - 2. fejezet

Az olasz testvérblogom

2010.05.20. 06:00 dino vercotti

A legizgalmasabb befutó

Címkék: roma milan capello lazio verona napoli scudetto rivera boniperti altafini vycpalek cuccureddu 1972 73

Valaki még emlékszik 2002. május 5-ére? Arra, ahogy a Juventus megnyerte története 26. bajnoki címét? Na, az akkori véghajrá egy könnyed, unalmas vasárnap délután része  volt csak. Az igazi pszichotrillerre 1973. május 20-án került sor. A blogom mind a 10 olvasója le fogja rágni a körmét izgalmában, és felkapcsolt villany mellett fekszik le ma aludni.

Az 1972-73-as idény vége úgy alakult, hogy az utolsó forduló előtt akár még három csapat is bajnok lehetett volna (természetesen nem egyszerre...): a 44 pontost Milánt az egyaránt 43 pontos Juventus és Lazio követte. A lombardoknak papíron nem volt túl nehéz dolguk, hiszen ahhoz a Veronához látogattak, amelynek a bentmaradása már biztossá vált korábban. A Lazio a középmezőny végén található Napolihoz utazott, míg a Juventus az elég gyengén szereplő, de a - tét hiányában - szintén felszabadult AR Roma vendége volt.

A 16 órai kezdés perceiben tehát a Milan volt bajnok. 16 óra 16 perckor Veronában megszerzi a vezetést a hazai csapat, így az a helyzet állt elő, hogy pontazonosság alakult ki a nagy hármas között, amely spareggiót, azaz rájátszást igénylő szituáció volt. 16 óra 29 perc: Rómában Spadoni egy védelmi hiba után kilövi Zoff kapujának bal sarkát - a Juve ebben a pillanatban csak harmadik. Eközben a Milan már háromgólos vesztésre áll, de mivel ők pontelőnnyel indultak neki a fordulónak, ezért amíg a másik két rivális sem vezet, addig nincs akkora gond. 17 óra 18 perc: Altafini fejjel egyenlít Rómában. Mindhárom csapat 44 pontos. 17 óra 43 perc: kevéssel a vége előtt Cuccureddu egy óriási lövéssel a Juvét előnybe juttatja az Olimpicóban! A Juve átvette a vezetést. Mivel a Milan ekkor 5-2-es vereségre áll, ezért attól már nem kell tartaniuk a torinóiaknak, hogy az északi riválisuk már most bajnok lesz: Nápolyt kell figyelniük, ahol egyetlen Lazio-gól egy újabb mérkőzésre kényszerítené a Juventust. A 89. percben érkezik a hír: gól született Nápolyban - de nem a Lazio, hanem a Napoli szerezte! Ezzel eldőlt minden: a Juventus megnyerte történetének 15. scudettóját. A Milan a végén feljött 5-3-ra, de ennek ekkor már semmi jelentősége nem volt.

Óriási örömünnep kezdődött Rómában (a hazaiak is örültek, mert tetszett nekik a Róma teljesítménye), a Juventus játékosai sírva borultak össze a pályán. Cuccureddu, a győztes gól szerzője: "Leírhatatlan érzés! Én, aki gyakran be sem kerülök a csapatba, most győztes gólt rúgok, amely a bajnoki címet is jelenti... Határtalan boldogságot éreztem a gólnál. Számomra ez a mai nap a csoda kategóriájába tartozik."  José Altafini volt az, aki fejesével visszahozta a reményt a Juve számára: "Dupla boldogság ez, hiszen ez volt pályafutásom 200. gólja, és egyúttal visszaadta az esélyt számunkra. Nagyon megérdemeltük a bajnoki címet. Az utolsó 7 fordulóban 12 pontot szereztünk, és nagyon szomorúak lettünk volna, ha az erőfeszítésünk kárba megy." 

Boniperti így kiáltotta világgá az örömét: "Nem hiszem el, ez egyszerűen hihetetlen! Srácok, újra megszereztétek a bajnoki címet! A 15. bajnoki címünket. Nagyon boldog vagyok!" Causio szintén önkívületi állapotban állt az újságírók elé: "Ugye, megmondtam előre? Éreztem, hogy csak mi nyerhetünk ma, mert nekünk a legstabilabb a csapatunk. Csak mi nyerhettünk, mert mi vagyunk a legerősebbek!" Vycpalek mester részben előre tekintett: "Tudtam, hogy nem játszhatunk egész meccsen olyan rosszul, mint az első félidőben. Bármi lesz az Ajax elleni belgrádi BEK-döntőben, az biztos, hogy bajnokként újra indulhatunk a sorozatban. Úgyhogy nyugodtak vagyunk, mert ezt tőlünk már nem lehet elvenni. Ettől függetlenül nagyon készülni fogunk a hollandok ellen." A csapat a belgrádi döntőt végül elveszítette, ahogy arról már írtam korábban.

Fabio Capello egykori csapatának otthonában ünnepelhetett: "Én is megmondtam előre, hogy ünnep lesz az Olimpicóban, ha a Verona odateszi magát a Milan ellen. Az utolsó hét forduló hatalmas menetelést hozott a részünkről. Rocco és Rivera (előbbi a Milan edzője, utóbbi a támadója - d.v.) azt mondta, hogy csinálhatunk bármit, a Milantól úgysem tudjuk elvenni a scudettót. De mi csak mentünk előre a saját utunkon. Az igaz persze, hogy ehhez a sikerhez kellett a Verona győzelme is. Amikor a pályán megtudtuk, hogy veszésre áll a Milan, a Lazio pedig döntetlenre, azt mondtuk egymásnak: ez egy soha vissza nem térő alkalom."  Gianni Rivera a csapatbuszhoz igyekezve a következőket nyilatkozta Veronában: "Nem tudom felfogni ezt az egészet. Ez csak valami tréfa lehet." 

A Juventus mindössze egyszer állt egyedül az élen az 1972-73-as szezonban. Épp a legjobbkor: az utolsó forduló után.

A Roma-Juventus mérkőzés jegyzőkönyve:

Roma-Juventus 1-2 (1-0)
Stadio Olimpico, 68.000 néző. Vezette: Lo Bello (Siracusa).
Roma: Ginulfi - Bertini, Liguori, Salvori, Bet, Santarini, Morini, Franzot, Orazi, Spadoni, Scaratti.
Juventus: Zoff - Cuccureddu, Longobucco, Furino, Morini, Marchetti, Haller (46' Altafini), Causio, Anastasi, Capello, Bettega.
Gólszerző: Spadoni (R) a 29., Altafini (J) a 61., Cuccureddu (J) a 86. percben. 
Szögletarány: 3-11.

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://lavecchiasignora.blog.hu/api/trackback/id/tr162016387

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

telhetetlen 2010.05.20. 09:57:51

Izgalmakkal teli végjáték lehetett.
Jó a visszatekintő bejegyzéseid olvasni. Igazán gazdag az archívumod. Köszönöm, hogy megosztod velünk.
Zoffnak ez volt az első éve Torinóban,
én ekkor még pólyás voltam, de még emlékszem játszani. Bár inkább a válogatott szerepléseit láttam. Hosszú pályafutás az övé is. Ha jól emlékszem, elég koros volt már mikor világbajnok lett.

s4tch 2010.05.20. 13:42:37

"blogom mind a 10 olvasója le fogja rágni a körmét izgalmában"

Nem is olvastam tovább, majd este.

virracocha 2010.05.21. 08:21:16

Köszi. Öröm olvasni ezeket a bejegyzéseket.

Esti Kornél, a Denevér szálló lakosa · http://sslazio.blog.nepsport.hu/ 2010.05.23. 06:25:25

Dino, de jó is volt ezt felidézni, a bajnoki hajrában elbukott scudetto ellenére is. A következő év mindenért kárpótolhatta a lazialékat. Istenem, milyen csodálatos csapat volt ez a '70-es évek eleji Lazio...
süti beállítások módosítása