Ez az írásom korábban már megjelent az azóta már megszűnt www.dinovercotti.com oldalon. Nem tartom valószínűnek, de talán van egy-két ember a Földön, aki még nem olvasta. Az most megteheti.

Föltehetnénk a kérdést, hogy mi értelme van cikket írni Détári Lajos, az elmúlt két évtized vitathatatlanul legjobb magyar labdarúgója és a Juventus kapcsolatáról - hiszen Döme soha nem volt a torinóiak szerződtetett játékosa. Ez igaz, viszont a 80-as években a középpályás és a Juventus között igazi szappanopera játszódott le, amelynek végén 1991-ben Détári mégis szerepet kaphatott a Juvéban, egy amerikai turné keretén belül. Ez az írás a játékos és a Juventus viszonyáról készít egy összefoglalást, a korabeli olasz sajtóban 1988 májusától megjelent cikkek segítségével.

1988. május: Eldől, hogy Luigi Maifredi veszi át a csapat irányítását a Juventusnál, igaz, az eredeti tervek szerint csak 1989 őszétől (végül 1990 ősze lett belőle), addig pedig marad a Bolognánál. Mindeközben az együttes megerősítése is szóba kerül, a két legfőbb célpont Ronald Koeman a PSV-től, illetve Détári Lajos az Eintracht Frankfurttól. A holland leigazolása nehéznek tűnik, de nem lehetetlennek, Détári azonban még nála is keményebb diónak ígérkezhet. Michael Laudrup kifakadása azt vetíti elő, hogy távozik Torinóból, a helyettese pedig Détári lehet. A dán játékos így nyilatkozott a Milan elleni, idegenbeli 0-0 után: „A második félidőben szélsőhátvédet játszottam, már nem először a szezonban. Ez pedig nem tetszik nekem."

1988. június: A középpálya mindenképpen erősítésre szorul, hogy legyen, aki kiszolgálja Ian Rusht. Détári továbbra is leigazolható, de a vezetők nincsenek meggyőződve arról, hogy a magyar játékos tudása elegendő a Juventus szintjéhez. A középpályás piaci ára 4 milliárd líra. Június 16-án a mercato egyik legfontosabb híreként lát napvilágot Détári és a Juventus megegyezésének ténye. A végleges bejelentés a hét végére várható - vélik az olasz újságok. Détári Ibizán nyaral, a Juve vezetősége is elutazik oda, hogy folytathassák a tárgyalásokat. Détári ekkor még a Honvéd labdarúgója, hiszen a Frankfurtban csak kölcsönben focizott. Koemant nem engedi a PSV Torinóba, miközben szóba kerül Futre megvétele is.

1988. július: A Juventus a kelet-európai piac felé fordul: Détári mellett felmerül Protaszov neve is, Gianni Agnellit ugyanis teljesen megbabonázta a szovjet labdarúgó játéka. Boniek bejött, talán Protaszov és Détári is. Végső döntés azonban még mindig nem született. Napokkal később már négy játékos - Hagi, Klinsmann, Huges és Détári - közül akarja kiválasztani a következő idegenlégiósát a Juventus. Bonipertiék azon dolgoznak, hogy augusztus 10. napjáig a kérdés eldőljön. Közben késő este befut a hír Pireuszból: Détári aláírt az Olympiakoszhoz.

1989. április 26.: olasz-magyar barátságos mérkőzést rendeznek Tarantóban, a találkozót megelőzően ismét felröppen a hír, hogy a Juventus nem adja fel, továbbra is bízik Détári leigazolásában - immár egy évvel az eredetileg tervezett időpontot követően. Détári azonban lehűti a kedélyeket és kijelenti, hogyha elhagyja Görögországot, akkor a Real Madridhoz igazol. Az esti összecsapáson az olaszok 4-0-ra kiütik a magyarokat, Détári végig a pályán van.

1990. január 9.: Dino Zoff, a Juventus edzője a távozás közelében. A Juventus egykori ikonja csaknem 20 év után, 1990 nyarán hagyja el Torinót. Trapattoni óta a Juve csak vegetál és ebben benne van a vezetőség is, hiszen nem sikerült a távozó kulcsembereket pótolni. Platinit elsősorban Détárival akarták helyettesíteni, azonban a magyar középpályás elutasító magatartása miatt csak Marino Magrin maradt a mítikus francia után, de ő meg pocsék teljesítményt nyújtott.

1990. július 13.: Dunga távozása esetére a Fiorentina el tudja képzelni Détárit is a csapatban. Détári viszont a Bolognát választotta.

1990. november 11.: Détári - először karrierje során - pályára lép a Juventus ellen. Az olasz bajnokság 11. fordulójában fogadja a Bologna a torinóiakat. A 65. percben Schillaci harcolt ki egy bünetőt a vendégeknek, amelyet Baggio értékesített. A 75. percben a Bologna is kapott egy tizenegyest, de azt Détári elhibázta. A Bologna kikap.

1991. április 30.: Détári lehet Maradona utódja a Napoliban. A magyar játékos 21 milliárd líráért szerződne a dél-olaszokhoz, ahol Maradona 10-es mezét viselhetné. Détári távozni akar Bolognából, az elmúlt napkokban többször is arról beszélt, hogy egy igazi nagycsapatban folytatja majd, elsősorban a Juventust emlegette.

1991. május 1.: Botrány robban ki Détári körül, miután kiderült, hogy a Napoli ominózus, 21 milliárdos ajánlatának hírét maga a középpályás hintette el Vándor Kálmán újságírónak, ráadásul úgy állította be mindezt, hogy a szerződést gyakorlatilag alá is írták - csakhogy ez nem volt igaz. Détári így akart bosszút állni Vándoron, aki korábban, a szovjetek elleni mérkőzés előtt megkérdőjelezhetőnek tartotta a focista hasznosságát a magyar válogatott számára.

1991. május 10.: Miután szinte biztossá vált, hogy a Bologna kiesik a Serie A-ból, a vezetőség elkezdte építeni a következő évi csapatot. A legpiacképesebb focistát, Détári Lajost a Milan és a Nápoly szeretné leigazolni, de Détári, saját jövőjére vonatkozó nyilatkozatait az olasz sajtó innentől kezdve már óvatosan kezeli.

1991. május 31.: Luigi Maifredinek távoznia kell a Juventustól, a csapat ugyanis csak a 7. helyen végzett a bajnokságban. Észak-amerikai túrára készül a klub és eldől, hogy a Bologna erre az időszakra kölcsönadja Détárit, akinek a sérült Baggiót kell majd helyettesítenie. A Juventus egyúttal leszögezi, hogy már nem akarja leigazolni őt, csupán beugróként számít rá. Détári pályára lép a túrán, amelyet a Juventus rúgott akciógól nélkül, egy döntetlennel (USA 0-0), egy tizenegyesrúgásokkal elszenvedett (El Salvador-Juventus 0-0, büntetőkkel: 4-2) és egy rendes játékidőbeli vereséggel zárt (Leon-Juventus 2-0).