Az Öreg Hölgy

A Juventus egy hatmeccses győzelmi sorozatot követően óriási meglepetésre csak döntetlenre volt képes a Genoa ellen, így a torinóiakat a Parma visszaelőzte a táblázaton. A vendégek pontszerzését árnyalja, hogy Galante fejese után a labda valószínűleg nem jutott át a gólvonalon, így a Juventus az idény során már másodjára kapott olyan gólt, amely nem is volt bent (korábban a Foggia ellen). Az igazság azonban az, hogy a Juve nem is érdemelt győzelmet. Hogy a mérkőzés nem fordult tömény unalomba, az elsősorban a vendégeknek köszönhető. Az előző fordulókban szárnyaló Del Piero fáradtan mozgott, Vialli ugyan jó formát mutatott, de helyzetbe nem került. A szélsőjáték - különösen Di Livio és Orlando gyengélkedésének köszönhetően - döcögött. A Genoa viszont - a támadóduója kivételével - dícséretesen focizott. A Skuhravy-Miura kettős megfékezése elsősorban Ferrara és Porrini érdeme volt. A meccs első lövése Vialli nevéhez fűződött (5. perc). Aztán a Genoa egyre-másra lőtte a Juventus kapuját, különösen Bertolozzi szabadrúgása volt veszélyes, ezt Peruzzi tolta a léc fölé. Majd Ravanelli maradt le centikkel Vialli hosszú labdájáról, ezután szintén ő próbálkozott egy lövéssel, melyet Micillo biztosan hárított. A 34. percben a meccs egyik legnagyobb helyzete maradt ki, amikor Ruotolo egyéni akciója után Peruzzi szögletre mentett. Ruotolo egyébként fantasztikusan játszott, a Juventus védelmének bal oldalát teljesen megbolondította. A hazaiak szereztek ugyan egy gólt Orlando révén, de a játékvezető - Vialli egyértelmű szabálytalansága miatt - érvénytelenítette a találatot.

 

A második félidőben egy harcosabb Juventust láthattak a szurkolók. Del Piero először villant meg, ez ezúttal egy kapufát eredményezett. De nem sokra rá a Genoa is egy kapufával válaszolt, Bortolazzi révén. Lippi átszervezte a csapatát: lecserélte Di Liviót, Tacchinardit feltolta a középpályára, a jobbszélre pedig Marocchit rakta. A fordulatra a 74. percig kellett várni, amikor egy Sousa elleni szabálytalanság miatt Bortolazzi megkapta második sárga lapját, így a vendégek tízen maradtak. Lippi újra változtatott: Marocchi helyére beküldte Grabbit. Egy percre rá megszerezte a vezetést a Juventus: Orlando beadásába Ravanelli tette bele a fejét, Micillo pedig nem tudott hárítani. Ezen a ponton úgy tűnt, hogy eldőlt a mérkőzés, de a Genoa nem adta fel: a 88. percben egy jobbról érkező beadást Galante fejelt a kapufára, majd az onnan visszapattanó labdát Peruzzi megfogta ugyan, de a játékvezető szerint már a gólvonalon túl. Egyenlítettek a vendégek, a végeredmény pedig már nem változott.

 

 

Angelo Peruzzi feldúltan nyilatkozott a mérkőzést követően az újságíróknak: “Összesen már három pontunk bánja azt, hogy nem létező gólokat kapunk az ellenfelektől. Ez a második ilyen eset volt ebben az idényben. Galante fejesét a kapufára toltam, a visszapattanót pedig – még mielőtt Sousa kivágta volna – a gólvonal előtt megfogtam. Biztos vagyok benne, hogy nem volt bent a labda, ahogyan Foggiában sem volt bent. Sajnos azonban a játékvezető döntését el kell fogadni. A partjelző azt mondta nekem, hogy ő nem emelte fel a zászlaját, hanem Rodomonti döntött úgy, hogy gólt ítél, és mivel a bíró közelebb állt az esethez, ezért a partjelző nem ellenkezett vele. Megyünk előre, megpróbáljuk megnyerni a bajnokságot, már ha hagyják nekünk, hogy megnyerjük...” Paulo Sosa testközelből látta, hogy mi történt a Genoa egyenlítésénél, hiszen a gólvonalnál állt: “Nem mondom, hogy érdemtelen az ellenfelünk pontszerzése, de ahogy egyenlítettek, az nagyon fájdalmas. Ez bizony nem volt bent. Én egyértelműen a gólvonal előtt álltam, amikor a labda a lábamhoz ért. A játékvezető egyszerűen nem volt abban a pozícióban, hogy felülbírálhassa a partjelzőjét, a partjelző pontosabban látta, hogy nem volt gól. És ne feledjük el, hogy nem kaptunk meg egy 11-est, amikor Ravanelli ellen szabálytalankodtak.” Vialli: “Biztosak voltunk benne, hogy a labda nem haladt át a gólvonalon. A játékvezető a megérzéseire hagyatkozott, meg sem kérdezte a partjelzőt. Mindegy, ez van, el kell fogadnunk az ítéletet. Igazság szerint ez nem a mi napunk volt. A Genoát dícséret illeti a szervezett védekezésért, de sajnos a Juventus nem úgy játszott, ahogy mondjuk az elmúlt két fordulóban. Főleg a második félidő miatt vagyok bosszús. Nagyon hiányzott a kreativitás a játékunkból. Talán a fáradtság miatt volt mindez. Olyan dolgokkal is szembe kellett néznünk, amelyeknek a pontos megítélése a televíziók és az újságok feladata lesz. Sajnos meg kell tanulnunk együtt élni ezekkel a szituációkkal...”  Roberto Bettega alelnök nem is leplezte idegességét: “Minden tisztelet a játékvezetőknek, de ma megint egy olyan ítélet született, amellyel minket sújtottak. A Genoa egyenlítésénél tisztán látszott, hogy a labda nem ment be a kapuba. A bíró nem is konzultált a partjelzőjével. Nagyon furcsa, hogy olyan magabiztosan ítélt gólt. A kérdésem csupán annyi: abból a pozícióból hogyan lehetett olyan biztos a döntése helyességében? Itt az idő, hogy immár hivatalosan is tiltakozzunk, bár tudjuk, hogy ez már nem teszi meg nem történtté az eddigieket. Összesen már három pontunk bánja az idei bírói tévedéseket. Könnyű utólag bocsánatot kérni, miután a tv-felvételek nekünk adnak igazat. Mondom, ez már nem az első volt az idén. Eddig tűrtünk, de ez volt az utolsó csepp a pohárban.”

 

 

A szokásos sajtótájékoztatón a Juventus edzője nem törődött a külső körülményekkel:

 

 

A Genoa edzője, Marchioro így nyilatkozott: “Az első félidőben leckét adtunk labdarúgásból a Juventusnak. Nagyon tetszett a csapatom hozzáállása. Aztán a második félidőben a Juventus lendületesen kezdett, de nekünk így is volt 7-8 lehetőségünk, ami nem kevés. Összességében nagyon jó teljesítményt nyújtottunk, és ez független attól, hogy végül Galante labdája bent volt-e vagy sem. Bortolazzi kiállítása? Jogtalan volt, nem tartotta fel Sousát, hanem a portugál rohant bele.” Galante, az egyenlítő gól szerzője: “Csak a tévéfelvételek fogják tudni megmondani, hogy bent volt-e a fejesem. Én erről nem tudok mit mondani. A partjelző vonalban állt, jó pozícióban, de ha a bíró megítélte, akkor biztos bent volt.”