Az Öreg Hölgy

„A Juve szökésbe kezdett” - írta a Gazzetta a Padova elleni győzelem másnapján. Valóban, Lippiék egy nagyon fontos győzelmet arattak idegenben. A sikernek azonban áldozata is volt, méghozzá Roberto Baggio személyében, aki megsérült, és később három hónapot hagyott ki. A Padova ezen az őszön már elkapott egy nagyágyút, a Milant verte 2-0-ra. Most érkezett a Juve, de ez egy egészen más csapat, mint a nagy sikerek után kissé megrogyott Baresiék. Ez a Juventus nem ismer tréfát, ahogy az ezt megelőző meccsen, Bécsben, az Austria Wien ellen is bizonyította (az első félidőben hármat lőtt a Juve, végül 3-1-re nyert – D.V.). Ha a torkukon érzik a kést, azonnal focizni kezdenek. Baggio meglőtte a klasszikus szabadrúgásgólját, ez volt az idényben tőle az első. Aztán a vendégek átadták a terepet a Padovának, amely sok helyzetet kialakított. A Juventus visszavonulót fújt, pedig ha akarnak, akkor gyönyörű focit tudnak játszani. Az egyéniségeik ereje olyan, hogy kieszelhet bármilyen taktikát az ellenfél edzője, foghatják akármilyen jól Viallit, vagy Roby Baggiót, elég egy szabadrúgás és máris hátrányba kerülnek a torinóiakkal szemben. Baggio aztán megsérült és a padovaiak megkönnyebbültek. Azonban nem számoltak a helyére beállt Ravanellivel, aki Vialli beadását gólra váltotta, és ezzel győzelemhez segítette a Juventust. A Juve akkor szerezte meg az első találatát, amikor a Padova már kezdte felvenni a mérkőzés ritmusát: Viallival szemben szabálytalankodtak, a szabadrúgást pedig Baggio a kapuba csavarta. A vendégek jól kezdtek, az 5. percben Vialli beadását Baggio elől Balleri tisztázta szögletre, később egy Sousa-Vialli-Baggio akció végén utóbbi lövése kerülte el nem sokkal a kaput. Majd jött egy-egy lapos, kapus kezében elhaló próbálkozás Tacchinarditól és Viallitól. A 27. percben Ferrara fejjel veszélyeztetett, egy percre rá Conte kapáslövése az oldalhálót érintette. Ez utóbbi helyzet akkor született, amikor a Padova már összeszedte magát. A 22. percben Maniero került földre Ferrara által a Juve 16-osán belül, a játékvezető továbbot intett. A 25. percben Vlaovic adott középre, Kreek lőtt, Peruzzi pedig nagy nehézségek árán védett. A 27. percben Balleri beadását Peruzzi öklözte ki távolra, a lehulló labdát Kreek gyönyörű mozdulattal küldte kapura.
 

Aztán jött Baggio szabadrúgása, és innentől minden könnyűnek tűnt. A 41. percben Baggio ugratta ki Viallit, de Gabriele gáncsolta, legalábbis úgy tűnt. Ismét elmaradt egy büntető, sőt: Vialli szimulálásért sárga lapot kapott. A szünet után a Padova harcosan kezdett, sorra jöttek a beadások Balleri és Gabrieli oldaláról a holland Kreek felé. Ő volt az, aki a 68. percben egyenlített: Vlaovic passzolta hátra a labdát Manierónak, aki a lesgyanús helyzetben lévő Kreeknek ívelt, ő pedig két védőt becsapott, majd belőtte az egyenlítő gólt. A Juventusnak azonnal ébrednie kellett, pedig még a bécsi mérkőzés a lábakban volt. Mindezt úgy, hogy Baggiót és Contét is elveszítették sérülés miatt. Lippi remek érzékkel Ravanellit küldte a pályára, Del Pierót pedig hátrébb vonta. A 80. percben Vialli tökéletes beadását a cserember a kapuba fejelte. 2-1 a Juventusnak! Ezúttal azonban a Padovának már nem volt elég a hátralévő néhány perc az egyenlítésre. „Hosszú idő után újra győztes gólt szereztem bajnoki mérkőzésen: köszönöm Lippinek” - mondta Fabrizio Ravanelli. Fontos ezt kiemelni, mert úgy tűnt, hogy a gólja után a kispad felé kiált valamit, Lippi irányába. A játékostársai csitították, oly módon, hogy a száját a kezükkel eltakarták. „Az nem lehet, hogy nem vagyok kezdő!” - úgy tűnt, hogy Ravanelli ezt ordítja. A játékos tagad: „Nem igaz. Csupán boldog voltam, hogy az Uefa Kupán kívül máshol is döntő gólt szereztem. Hozzá vagyok szokva a padozáshoz, meg amúgy is sok mérkőzés vár ránk az idén. Az tény, hogy nem gondoltam volna, hogy kihagy, és ez nem esett jól. Egyáltalán nem fáradtam el ezalatt a 20 perc alatt, azt hiszem, csak egy labdát veszítettem. Nem is tudom... Lippi azt mondta nekem a mérkőzés előtt egy órával, hogy játszani fogok, én pedig beleéltem magam.” Miközben Alessandro Del Piero töredelmesen bevallotta, hogy neki is játéklehetőséget ígért Lippi a mérkőzés délelőttjén. Roby Baggio is meglepődött Lippi döntésén: „A mérkőzés előtt Ravával edzettem, nem hittem volna, hogy Del Piero fog kezdeni. De mondtam Carrerának, hogyha Rava beáll, biztos, hogy betalál. Ő meg erre azt válaszolta, hogy szerinte én meg rúgok ma egy szabadrúgásgólt. Amikor valóban berúgtam a szabadrúgást, kirohantam hozzá, hogy megöleljem. Olyanok vagyunk, mint a próféták.” Visszatérve Ravanellihez, a támadó két csapattársát is kiemelte: „Peruzzi megmentett bennünket, a világ egyik legjobb kapusa ő. Viallinak pedig Aranylabdát adnék. Tízből kilencszer Luca a fejemre íveli a labdát.” Baggio szerint ez a Juven késztus készen áll a bajnoki cím megszerzésére: „Egy olyan meccset, mint amilyen a mai volt a Padova ellen, régen nem nyertük volna meg. Rossz játékkal elérni a győzelmet – ez igazán jó jelnek mondható. Ezek a legfontosabb találkozók, hiszen veszíthetünk pontokat a közvetlen riválisokkal szemben, ha közben itt nyerünk. A szabadrúgásgólom? Már csütörtökön, Bécsben is közel álltam hozzá. A kapusok ismernek, a sorfal mindig előrelép, szóval, nincs könnyű dolgom. A sérülésem? A lábam fáj, nem tudom kinyújtani. Nem emlékszem rá, hogy mikor kaptam rúgást a térdemre, de a futás így nehezen ment. Ezért úgy gondoltam, hogy jobb cserét kérnem. Még korai találgatni arról, hogy mi a bajom.” Baggio ekkor nem tudhatta, hogy három hónapig nem léphet pályára. Marcello Lippit persze rögtön a Ravanelli-féle gólörömről kérdezték: „Semmit nem láttam belőle. A pálya másik oldalán történt, nem is értem, hogy miért kérdeznek tőlem olyat, hogy haragudott-e rám. Számomra ez egy teljesen normális gólörömnek tűnt. A mai mérkőzés legfőbb negatívuma Baggio és Conte sérülése. Remélem, hogy nem bizonyulnak súlyosnak. Ami a mérkőzést illeti: valóban, a második félidőben sokat szenvedtünk, talán még az Austria Wien elleni meccs volt benne a lábunkban. Az első félidőben jól tartottuk a labdát, de nem sikerült belőle profitálni: kevés akciót fejeztünk be tisztességesen, nagyon keveset. Nem volt megfelelő a hozzáállásunk. Mindenképpen meg kell jegyeznem, hogy a védelmünk – főleg a hosszú labdáknál – gyakran jött zavarba. A mai sikerünk semmiképpen sem volt könnyed, és legfőképpen nem a remek játékunk számlájára írható. Komolyan mondom, hogy nagyon nagy dolog, hogy nyertünk a Stadio Euganeóban. Vannak napok, amelyeken nehezen megy a játék, a mai egy ilyen nap volt. Az a tény, hogy így sem kaptunk ki, egy jó jel a jövőre nézve. Mindenki tudja, hogy a scudetto megszerzéséhez meg kell nyerni az ilyen meccseket is. Mások is győztek már így, ma nekünk sikerült. Megvan a három pont, de nem szabad elfelejtenünk a mai játékot.” Lippi azonban dícsért is, méghozzá Paulo Sousát: „Nagyon jól és hatékonyan játszott, begyűjtötte a labdákat, támadásokat indított. Igazán remek teljesítményt nyújtott, elégedett vagyok vele.” A sérülésekről szólva Riccardo Agricola csapatorvos elmondta, hogy Baggio a jobb térdében szenvedett izomsérülést, és biztosan nem léphet pályára a Roma elleni, csütörtöki, torinói kupamérkőzésen. Antonio Conte az állára kapott ütést egy összecsapás során, elvesztette az eszméletét, a padovai kórházba szállították, de már haza is mehetett Torinóba. Pár napos pihenés vár rá, a Roma ellen még biztosan nem játszhat. A Padova nem szolgált rá a vereségre, ezt persze nekik sem volt nehéz elismerni. Kreek, a hazaiak egyik vezére: „A világ legszebb és legnehezebb bajnokságában játszom, és három mérkőzés után már van két gólom. Azonban ma mégsem vagyok boldog. A Juve remek csapat, de ma nem ők érdemelték volna meg a győzelmet. Nem, ez így nem igazságos...” Gabrieli így látta a meccset: „Mit lehetne ezután mondani? Az eredmény nem tükrözi a játék képét, összességében veszélyesebbek voltunk a Juvénál.” Alexi Lalast, az amerikai védőt arról kérdezték, hogy ki hibázott Ravanelli góljánál: „Hogy kinek a hibája volt? Jó, hát ha annyira hallani akarják: az enyém. Viszont nem kaptunk meg egy 11-est, amikor Maniero ellen szabálytalankodtak. Ilyen az élet.” A klub elnöke, Sergio Giordani: „Nem nagyképűségből mondom, de győzelmet érdemeltünk volna. Borzalmasan el vagyok keseredve.”  Sandreani, a hazaiak edzője: „Az egyéniségek döntöttek ma, ezért nem sikerült többet kihoznunk a meccsből.” Az utolsó percekre becserélt Galderirsi csalódottan állt az újságírók elé: „Benne volt a levegőben, hogy csak csere leszek, de a Juve ellen jó lett volna többet játszani.”