1994. október 16., Serie A, 6. forduló:
FOGGIA-JUVENTUS 2-0 (1-0)
Foggia, 20.142 néző (10.080 fizető néző, 10.062 bérletes). Vezette: Cesari (Genova) 6.5.
Foggia: Mancini 6 – Padalino 7.5, Bucaro 6.5, Nicoli 6.5, Di Biagio 7.5, Caini 6 (81’ Di Bari 0), P. Bresciani 8, Bressan 6.5, Biagioni 6.5, De Vicenzo 7, Mandelli 6.5 (75’ Sciaccia 0). Edző: Catuzzi. Kispad: Brunner, Parisi, Amoruso.
Juventus: Peruzzi 5.5 – Ferrara 5, Fusi 5.5, Kohler 5.5, Jarni 4 – Di Livio 5, Sousa 6 (63’ Tacchinardi 0), Conte 5.5, Marocchi 5 (46’ Ravanelli 5.5) – Baggio 6, Vialli 4.5. Edző: Lippi. Kispad: Rampulla, Porrini, Del Piero.
Gólszerző: Bresciani a 39. és a 76. percben.
Sárga lap: Bressan és Mancini, ill. Baggio és Jarni.
Szögletarány: 6-7.
Kapuralövés: 3-3.
Kaput elkerülő lövés: 2-5.
Szabálytalanságok: 21-17.
Lesek aránya: 4-4.
Doppingvizsgálat: Caini és Biagioni, ill. Fusi és Vialli.
„A Foggia jobban játszott és teljesen megérdemelten nyert, megengedve magának azt a luxust, hogy 2-0-nál kihagyjon egy büntetőt is” - foglalta össze tömören a mérkőzést a La Gazzetta dello Sport. A Foggia ezzel a győzelemmel pontszámban beérte a Juventust, Catuzzi csapatban bombaformában. Érdekes, de a mérkőzést egy nagyon kényelmes és sima győzelmet hozott a hazaiaknak. A Juventus gyakorlatilag helyzet nélkül játszotta le a 90 percet. Az első félidőben – Baggio révén – kétszer lőttek kapura, a másodikban csak egyszer, ez Ferrara nevéhez fűződik. A 26. percben Di Biagio révén alakult ki az első lehetőség Peruzzi kapuja előtt, majd Baggio előbb egy fejessel, aztán egy gyönge, kapuscsemegének számító szabadrúgással próbálkozott. A 39. percben megszerezte a vezetést a Foggia: Mandelli adott be a bal oldalról, érkezett Bresciani, aki Jarnit megelőzve lőtt a kapuba. Azaz… Peruzzi megfogta a labdát, de a partjelző úgy látta, hogy az már túljutott a gólvonalon
(később, a televíziós felvételek alapján úgy tűnt, hogy mégsem – D.V.). Lippi a szünetben cserélt, Marocchi helyére Ravanellit küldte be. Ez sem segített. Ferrara halvány próbálkozása az egyenlítésre kevésnek bizonyult, míg a Foggia eldöntötte a mérkőzést: Bresciani leütközte Ferrarát a bal oldalon, begyalogolt a kapuig, és éles szögből a hosszú sarokba lőtt. Még nem volt vége a Juventus szenvedéseinek: Jarni szabálytalankodott Brescianival szemben a 16-oson belül, a játékvezető büntetőt ítélt. A 11-est Biagioni lőtte, Peruzzi azonban védett. A Juventus elszenvedte első vereségét a bajnokságban, és megszakadt egy nagy sorozata is: 1993. december 21-én, a Lazio ellen kapott ki utoljára idegenben a Serie A-ban.
„Teljesen ötlettelenül és lassan fociztunk. Mindannyiunknak el kell gondolkodnunk a mai teljesítményen. Hogy hibáztam volna, mert nem három csatárral kezdtünk? Ne vicceljünk már, gyakorlatilag nem is lőttünk kapura… Hiszek abban, hogy intelligens játékosaim vannak, akik levonják a megfelelő következtetéseket a mai nap történéseiből. Nem szabad a homokba dugni a fejünket” – nyilatkozta Marcello Lippi. Roberto Baggio:
„Erre a meccsre még sokáig emlékezni fogunk. A körülmények nem minket segítettek: ki tudja, hogy bent volt-e az első góljuk, a második előtt pedig Ferrarával szemben szabálytalankodtak. De máris itt a lehetőségünk javítani, örülök, hogy azonnal szinte rögtön játszunk a Maritimóval.” Marocchi:
„Nem fordulhat elő, hogy a Juventust ennyire alárendelt szerepre kényszerítsék. Ez a mérkőzés lebegjen a szemünk előtt, mint olyan, amely többet nem ismétlődhet meg.” Peruzzi szerint az első gól nem volt gól:
„A labda nem haladt át teljes terjedelmével a gólvonalon. Reklamáltam, de nem számított semmit. A tizenegyes nem az én bravúrom volt, Biagioni rosszul rúgta.” Ferrara a második találatot érezte szabálytalannak:
„Igen, a második gól szabálytalannak nézett ki, szerintem egyértelműen az is volt. Bresciani meglökött, ezért nem tudtam közbeavatkozni.” Vialli önkritikusan csak ennyit mondott:
„Rosszul játszottunk, ők pedig remekül. Milyen osztályzatot adnék maganak? Hát, biztosan nem túl jót…” Jürgen Kohler:
„Nagyon sokat hibáztunk, még akkor is, ha a gólokat megelőző szituációk kétségesek voltak.”
Enrico Catuzzi elmondása szerint edzői pályája talán legszebb győzelmét aratta: „A Serie A-s pályafutásom már tart egy ideje, de ennél nagyobb sikert még nem értem el. Nem is az eredmény, hanem a játék nyűgözött le, az, ahogy legyőztünk egy ilyen remek csapatot. A játékosaim dícséretet érdemelnek az egész 90 percért, nem hagytunk teret a Juventusnak a kapunk előtt. Az első gól döntő fontosságú volt, ezután már kedvünkre játszhattuk a kontráinkat. Sajnálom a kihagyott büntetőt, de nem az eredmény miatt: egyszerűen nem szeretem, ha ilyen hanyagul végez el valaki egy tizenegyest. Nem szédít meg, hogy ilyen jól állunk a bajnokságban.” A kétgólos Bresciano sportszerűen nyilatkozott: „El kell ismernem, nem tudom, hogy az első gólnál a labda átjutott-e a vonalon. Már két éve is legyőztük a Juventust, akkor 2-1-re, de ez a siker más. Akkor nem játszott Kohler és Baggio, ma azonban mindkettőjük pályán volt. A fiam, Simone szerencsét hoz nekem: csak a Brescia és a Juventus ellen jött ki a stadionba, mindkét meccset megnyertük, az apja pedig ezeken három gólt szerzett. Hogy Sacchi ott volt a lelátón? Ezek szerint a szövetségi kapitány a kisebb csapatokat is figyelemmel kíséri. Sacchi egyébként jól ismerhet engem, hiszen amikor ő a Milan edzője volt, én az ificsapatban játszottam.” A tizenegyese miatt kritikákat kapó Biagioni ezt mondta: „Az utolsó pillanatban megváltoztattam a szándékomat a lövésem irányáról. Nem, nem akartam nevetségessé tenni a Juventust, egyszerűen hibáztam és kész. Elnézést kérek Catuzzitól, a csapattársaimtól és a szurkolóktól egyaránt.”